Az igazmondó görbe tükör

Henry Higgins (Oberfrank Pál) gazdag, nagy műveltségű nyelvzseni, ugyanakkor javíthatatlan, szórakozott tudósfigura, aki fittyet hány az elvárásokra. Főhősünk nem tipikus úriember, tekintve többnyire csiszolatlan modorát és lehetetlen indulatkitöréseit. Hangneme megdöbbenti környezetét, főleg Pickering ezredest (Kőrösi Csaba) és eleinte Elizát, az utcasarokról felemelt virágáruslányt (Kusnyér Anna), ám jó példa rá a tudós édesanyja, Mrs. Higgins (Esztergályos Cecília) és a házvezetőnő, Pearce-né (Módri Györgyi), hogy ezt a nagy gyereket is meg lehet szelídíteni, bármily szeszélyes legyen is.

A nyelvek professzora érdekes paradoxonként épp az emberek nyelvén nem ért, nem találja velük a közös hangot. Oberfrank Pál pedig mimikájától, hangszínétől kezdve a legutolsó kalapemelés mozdulatáig, a dinamikus, domináns térhasználatig - utóbbi alakításainak legjobbjaként - hitelesen hozza a minden téren magabiztosnak, megdönthetetlennek tűnő tudósfejedelem figuráját, aki mégis kénytelen szembenézni saját, racionalitásoktól mentes énjével.

Kőrösi Csaba (Pickering ezredes), Kusnyér Anna (Eliza, a virágáruslány) és Oberfrank Pál (a nyelvek professzora) egyaránt nagyot alakít. De ebben a My fair ladyben a mellékszerepeket is kiváló színészek formálják: Esztergályos Cecília, Szombathy Gyula és Módri Györgyi  Fotó: Pesthy Márton

Alfred P. Doolittle, Eliza apja (Szombathy Gyula) lógós csatornaépítő létére komoly tükre és kritikusa társadalmának, így szinte azonnal szót értenek a professzorral. Egyszerű figura ő, akit egyszerű dolgok motiválnak, úgymint ital és némi szórakozás, s Szombathy Gyula tolmácsolásában a néző ráérez arra, mit jelent szegénynek, de minden felelősségtől mentesen boldognak lenni.

A darab során kétszer is végigfut a nézőtéren az izgatott rácsodálkozás okozta moraj, a sok elismerő hűha , melyet Eliza (Kusnyér Anna) vált ki sugárzó megjelenésével.

Ám nemcsak az ascoti derbi és a várva várt estélyt megelőző jelenetekben tündököl a fiatal tehetség: a nagyszájú piaci kofától a jómódúak közé tévedt naiván át a határozott énképpel rendelkező, öntudatos fiatal nő karakteréig terjedő, árnyalt játékot láthatunk tőle, énekhangja pedig eleve komoly útra predesztinálja a lányt a pályán.

Pickering női megfelelője a darabban Mrs. Higgins, aki fiának súlyos társasági viselkedésficamait kénytelen olykor helyre tenni egy-egy jó szándékú, ám súllyal bíró megjegyzéssel vagy mosollyal. Mrs. Higgins szellemes, nem kívánkozik a középpontba, mégis lelkét képezi az összejöveteleknek.

Így Esztergályos Cecília, akiről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy méltóságteljes, ám fiatalokat megszégyenítő virgonc jelenségként uralja a társaságot jeleneteiben, tökéletes választásnak bizonyult az okos mama szerepére.

A musical alapjául szolgáló Pygmalion írója, G. B. Shaw műveinek hőseit általában a bizonyos mértékig megvetett úri osztály tagjai közül válogatta, kiknek hibáira sokszor a saját osztályuktól megcsömörlött, szintén nagypolgár szószátyárok hívják fel a nézők figyelmét. Higgins professzor szókimondó modorát megismerve pedig hamar világossá lesz, hogy nincs ez másként itt, a hibátlan nyelvtan és helyes viselkedés vésőjével kifaragott virágáruslány történetében sem.