Gazdaság

2017.01.23. 20:55

Az épített örökség és a jövő - Beszélgetés Lantay Attila főépítésszel a jelenről és az álmokról

Székesfehérvár arculata gyorsan változik. Ebből legtöbben csak annyit látunk, hogy itt építkeznek, ott átalakítanak, amott felújítanak. Ám kell lennie egységes tervnek, jövőképnek. Arról, hogy milyen várost hagyunk majd gyermekeinkre, unokáinkra? A válasz megtalálásában hivatalból segítségünkre lehet Székesfehérvár főépítésze, Lantay Attila.

Sáringer Károly

- Javaslom, induljunk a kályhától. Melyek a város legfőbb építészeti adottságai?

- Tudom, egy kicsit elcsépelten hangzik, de az ezer- éves múlt megkerülhetetlen. Ugyanakkor Fehérvárt ma már felrajzolják Európa modern kori térképére is. A magyar Szilícium-völgyként emlegetik, teljes joggal.

Lantay Attila főépítész

- Nézzük a múltat, épített örökségünket!

- A középkori városból alig maradt valami, a török hódoltság után azonban létrejött a ma is látható barokk városkép. A múlt század harmincas éveiben alakult ki véglegesen a Belváros mai szerkezete. Három nevet itt feltétlenül meg kell említenem: Csitáry G. Emil polgármester, Schmidl Ferenc főépítész és Kocsis Iván építész. Ők olyan elkötelezetten és túlzás nélkül mondhatom, zseniálisan vágtak bele a városszerkezet átalakításába, hogy az máig ható példa számomra és a város jelenlegi vezetői számára egyaránt. Mondok példákat. A Bartók Béla tér egy teljes tömb lebontása nyomán alakult ki akkoriban, de az Országzászló térről ugyanez elmondható. Vagy például ma már szakértő kollégák is nehezen hiszik el, hogy a városházánk nem volt mindig egységes udvarház. Egy utca megnyitásával és a különálló épületek összekapcsolásával vált széppé, használhatóvá, maradandóvá.

- Rendben. Őrizzük az örökséget. Milyen alapvetések mentén tegyük?

- Mértéktartón és mértékadón. Egy városban nem lehet minden épület hangsúlyos. Az a feladatunk, hogy kiemelt helyeken álljanak jelentős épületek. A Jókai utca 15., a volt Médiacentrum szerintem jó példája ennek. Modern, bátor megoldás, egyidejűleg illeszkedik az évszázados környezetbe. Jó helyen van, és jó ránézni.

- Senki nem vitathatja, hogy fontos a Belváros, ám a lakosság többsége nem ott él.

- Igen, a lakótelepek. Amelyek bár szükségszerűen alakultak ki, sajnos túlságosan szorosan veszik körül a központot.

- Más gond nincs velük?

- Elbontani nem tudjuk, és nem is akarjuk őket. Egyet tehetünk, teszünk is: az olykor nyomasztó köztereket igyekszünk emberléptékű közösségi terekké formálni. Persze túl az épületek küllemének folyamatos csinosításán, műszaki állapotuk javításán.

- Mi a tervük a kertvárosokkal?

- Jogilag meg van kötve a kezünk, többségében ugyanis magáningatlanokról van szó. Mindazon-által igyekszünk az érintetteket szelíden terelgetni. Például arra, hogy a nem ritkán hatalmas telkeket nyugodtan meg lehetne osztani, s így utcákat kialakítani. Meg aztán itt is fontos a műszaki és esztétikai minőség. Olyan nincs, hogy az egyik ház barokk utánzat, a szomszéd meg mediterrán jellegű. A káoszt nem hagyhatjuk, létezik egy szakmai minimum, amelyből nem engedhetünk.

Nem jó ugyanis, hogy az út egyik felén még műemlékek között járunk, aztán egyetlen zebrán átkelve emeletes panelházak tövében találjuk magunkat - mondja egyik álma kapcsán Lantay Attila
Fotó: Koppán Viktor

- Vannak-e a város fejlődésének területi korlátai?

- Elvileg nincsenek. Ám nem szeretnénk terjeszkedni. Inkább arra törekszünk, hogy a már meglévő területet építsük be ésszerűbben, sűrűbben. Nagyon fontos, hogy a sűrű kifejezés e helyütt nem zsúfoltságot jelent, hanem ésszerű, emberi léptékű területhasználatot.

- Jelenleg melyik a főépítész legfontosabb munkája?

- Szerencsére nagyon sok van, úgyhogy csak kiemelni tudok egy nagyobb beruházást.

- Kérem, tegye meg.

- Itt van például a multifunkcionális csarnok, amelyet magunk között Alba Arénának neveztünk el. Erről a nagyberuházásról már három éve is készült hatástanulmány, de azóta is folyamatosan dolgozunk rajta. Reményeim szerint ott megvalósul minden abból, amit én korszerű építészetnek nevezek. És most nem csak magáról az épületről beszélek. Például, az autópályáról pillanatok alatt elérhető lesz a létesítmény. Összekötjük a Nagyszombati utat a 62-es főúttal. Ezzel élhetőbb és minden szempontból használhatóbb lesz az egész városrész. Szóval izgalmas, szép feladat.

- Ha a személyes kötödést szóba hozta, hadd kérdezzem meg: milyen Fehérvárról álmodik? Milyennek képzeli a várost, mondjuk, negyven-ötven év múlva?

- Jó kérdés, mert sok mindenről álmodozom. Szeretném a szívemhez legközelebb állókat megemlíteni. Az egyik ilyen álmom, hogy a Belváros és a lakótelepek közti éles határt szeretném egy kicsit elmosódottabbá, oldottabbá tenni. Nem jó ugyanis, hogy az út egyik felén még műemlékek között járunk, aztán egyetlen zebrán átkelve emeletes panelházak tövében találjuk magunkat. Ugyanennyire szeretném, ha Fehérvár ötven év múlva tele lenne sok-sok egymással összekötött, fákkal, virágokkal beborított parkkal. Más szóval: a város zöldfelületi rendszere kiteljesedne, így szolgálva a lakosság életminőségének javítását.

Lantay Attila a Jáky József műszaki szakközépiskolában érettségizett, majd 1990-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán, később elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetségének mesteriskoláját is. Építész, tervező gyakorlata mellett a Pécsi Tudományegyetemen oktatott. Ezután a Balatoni Területi Főépítészi Irodán dolgozott, majd a megyei kormányhivatalnál, illetve elődeinél volt állami főépítész. Pro Architectura-, Hild- és Ybl- díjas. Székesfehérvár főépítésze 2013-tól.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!