Miből élnek a Fejér megyeiek?

Egy 2014-ben végzett, de nemrég publikált kutatásban arra voltak kíváncsiak a KSH szakemberei, hogy a válság hogyan érintette a családokat és a háztartásokat.A felmérésben számos tényezőt vizsgáltak a felmérők: a tárgyi javakat, így az ingatlanokat, autókat, azt, hogy a háztartás tagjai mekkora jövedelemből élnek, és hogy milyen adósságaik vannak. Az ország 167 településén 18 ezer háztartást kerestek fel a hivatal munkatársai.

Az adatfelvétel egyik fő célja volt, hogy számba vegyék, milyen eszközökben testesül meg a háztartások vagyona. A vagyoni eszközöket két csoportra osztották: reál-eszközökre (ingatlanok, járművek, értéktárgyak, vállalkozások) és pénzügyi eszközökre. Az adatfelvétel kérdései arra irányultak, hogy a háztartás rendelkezik-e az adott vagyonelemmel, illetve arra, ha igen, az mekkora értéket képvisel a háztartás tagjai szerint. Az összesítések alapján Fejér megye kiemelkedően teljesít: az élmezőnyben van.

A Miből élünk? című lakossági felmérés a háztartások életkörülményeinek feltárására irányult 2014-ben. Ennek eredményeit nemrég publikálták; a felmérésben húsz európai ország vett részt. A kérdőívben - melynek kitöltésére 18 ezer véletlenszerűen kiválasztott háztartást kértek meg - arra voltak kíváncsiak, hogy a háztartásban milyen tárgyi javak, például ingatlanok, autók találhatók, illetve, hogy tagjai mekkora jövedelemből élnek, vagy épp milyen adósságaik vannak.

A kutatás szerint a népesség 26,3 százaléka, tehát az országban 2,541 millióan voltak fokozottan kitéve szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának tavaly. A mérések alapján a háztartások vagyoni helyzete a munkaerőpiaci helyzetükkel mutatta a legszorosabb kapcsolatot. Tehát, ha az aktív munka biztosított, a háztartások átlagos nettó vagyona is gyarapodik: ez ebben az esetben 20,7 milliós vagyont jelentett. Ezzel szemben, ahol a fő kereső munkanélküli, 7 millió forint volt az átlagos nettó vagyon.

Ezt a helyzetet nagymértékben befolyásolta, hogy az adott háztartásban neveltek-e gyermeket, és ha igen, hány fiatalkorú élt a családban. A gyermek nélküliek átlagos vagyona 14,3 millió forint, a gyermekeseké 19,3 millió forint, míg a gyermeküket egyedül nevelő szülők egy főre jutó átlagos vagyona 3,5 millió forint volt. A legnagyobb összeggel azok a háztartások rendelkeztek, melyekben két szülő és egy gyermek élt, itt az egy főre jutó összeg 5,9 millió forintot tett ki.

A legjobban az egyedülálló felnőttek jártak, akiknek a nettó vagyona 9,9 millió forint volt. A gyermekesek a nagyobb taglétszám miatt maradtak el: 4,9 millió forint volt az egy főre jutó átlagos vagyon azokban a háztartásokban, ahol gyermekek is éltek, míg a csak felnőttekből álló háztartás vagyona 7,9 millió forintot tett ki. A szegénység kockázata a 18 év alatti gyermekek, az alacsony végzettségűek, az egyszülős családok, a munkanélküliek esetében is az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent.

A kérdőív a reáleszközökre is kitért, amely a háztartás javait vette számba: az ingatlanokat, járműveket, értéktárgyakat, vállalkozásokat. A közép-dunántúli régió a harmadik helyen áll, 16 millió forinttal, Fejér megye viszont ilyen szempontból a második leggazdagabb Nyugat-Dunántúlhoz sorolható. Míg Budapesten átlagosan 18,2 millió forintra becsülték a háztartások a lakóingatlanukat, addig a Közép-Dunántúlon átlagosan 10,8 millió forintot adtak meg a válaszolók.

A legrosszabb helyzetben az ország keleti, északkeleti részén élők vannak: az Észak-Alföldön lévő háztartások átlagosan 10,4 millió forintos vagyonnal rendelkeznek. Ez fejenként mindössze 5,5 millió forintot jelent, amely a budapesti háztartások keresetének, átlag nettó 28 millió forintnak a harmada. Közép-Magyarországon mindez átlag nettó 26,1 millió forintot jelent, amely egy főre vetítve 15,3 millió forintot tesz ki. A közép-magyarországi régióban az egy főre jutó összeg 10,7 millió forint