Teniszkönyök elfelejtve

Merthogy előtte szinte az utolsó lehetőséget megragadva, Ausztráliában sikerült kvalifikáltatnia magát a Nyári Játékokra. Gyuszi nem jutott a döntőbe.

Gurisatti Gyula sportlövőt a hónapokkal ezelőtt történtek már nem viselik meg annyira, mint korábban.

- Sokkal szebb eredményben reménykedtem. És májusig minden jól is működött. Két harmadik helyet szereztem a világkupán, majd egymás után jöttek a megpróbáltatások. Begyulladt a könyököm, a fogsorom. Nem tudtam eredményesen felkészülni, lélektanilag és fizikailag sem voltam képes a hátráltató tényezőket kizárni. Majd anyu halála jelentette a legkeservesebb pillanatot. Sírtam mint egy kisgyerek. Összezuhantam, pedig az első számban, a légpisztolyban csak két körrel maradtam le a döntőről.

- Hazajött. Mihez kezdett itthon?

- Három hónapig semmit sem csináltam. Kivizsgálásokra, kezelésekre jártam. Végül novemberben megműtötték a könyököm. Ezt az esetet hívják teniszkönyöknek. Nagy öröm, hogy Majzik doktor műtéte jól sikerült. Azóta már voltam két versenyen is. Sőt, Budapesten két hete az első Európa-bajnoki válogatón is lőttem, mégpedig olyan eredménnyel, amivel Rióban döntős lehettem volna.

Az elmúlt hét végén szintén a fővárosban szerepeltem a Téli Kupa első fordulóján. Most hét végén pedig Százhalombattán versenyzem az országos bajnokságon. Majd a tatai edzőtáborozás következik, és a felkészülést követően Al Ainban, az Arab Emirátusokban az idei első világkupán lövök. Lengyel, német és koreai viadal következik ezután. Elég zsúfolt a program.

A műtét óta már két versenyen is részt vett - közben az orvosi stáb havonta végzi el a felméréseket
Fotó: Ady Géza

- Zsúfolt, és ismét ott lesznek az ismert arcok, a nagy riválisok...

- Bizony ám. Legalább húszan vannak, velem együtt, akik nyerhetnének egy paralimpián, egy nagy világversenyen. És egymás után jönnek a fiatalok. A felkészülésemhez tartozik - ugyanis még nem működik tökéletesen a megműtött könyököm - a sok úszás, de rengeteget lövök még állvánnyal, támaszték segítségével is.

- Mindezeket úgy mondja, mind aki a jövőre nézve a taktikát már megtervezte. Azt is gondolom, hogy a kudarcok inkább megedzették akaratát. Persze számomra ez nem meglepő, mivel mindig ilyennek ismertem.

- Ez az igazság. Még búvárúszó koromban is hajtottam magam, mert tudtam, a befektetett munka eredménye előbb-utóbb megmutatkozik. Rengeteget dolgoztam. Igaz, kell egy kis szerencse is, de kijön idővel a siker. Ezt valljuk edzőmmel, Karácsony Gyulával együtt.

- Úgy hírlik: komoly változások is történtek a felkészülésében. Miről is van szó?

- Rá kellett jönnöm, hogy még mindig húszéves fejjel készülök és versenyzem, holott az ötvenéves fejemben, agyamban járnak a gondolatok. Tehát változtatni kell. Kiderült, hogy a nyújtás, a lazítás, a relaxáció már nem elég. Más kell, a tudomány által elismert és már használt módszerek, amelyek más sportágban, más élversenyzőknél, például az úszóknál, Risztov Évánál, Cseh Lászlónál sikereket hoztak. Ezt a kanadai eljárást még a golfozók, az íjászok is használják.

A sportkórházban egy sportorvosi stáb végzi ezt a munkát. Az agytréner lényege, hogy az agyhullámokat megfigyelik a fejemben. A jeladások révén pedig az összpontosításban, a koncentrálás fejlődésében követik a változásokat. Mindez novemberben kezdődött, és érzem jótékony hatását, egyszerűen működik. Havonta történik a teljesítmény-diagnosztika szerint a felmérés, és megtudom, hogy mit kell erősítenem.

- Rendkívül érdekes, amit mesél. De azért gondolom, a jó öreg hazai lőpályákat sem hanyagolja el...

- Egyáltalán nem. Két, két és fél órát gyakorolok ott. Két héttel ezelőtt pedig voltunk feleségemmel és a nyolcéves kisfiammal, Gergővel Komáromban. Ott fedett pályán lőttem. Összekötöttük hármasban a kellemeset a hasznossal, belefért még egy kis fürdés, úszás, egy kis gyógytorna is.

- Úgy látom: Gurisatti Gyula jelenleg nagyon jól érzi magát. Kihúzta a saját hajánál fogva önmagát a gödörből?

- Nem egészen. Kihúzott engem a családom, az edzőm, segítettek a barátaim, azután a horgászhaverok, az önkormányzat, s azok, akik támogattak. Adósuk vagyok egy szép eredménnyel nekik, de elsősorban önmagamnak. Tényleg igaz, valóban jól érzem magam. Pláne akkor, amikor apunak segítek az asztalosműhelyben, és nem rontom el a munkadarabot. Akinek horogtároló dobozokra, vagy terményaszalóra van szüksége, az bátran keressen meg.

És ha kezembe veszem a nyers, megmunkálandó faanyagot, akkor is csak a jó munkában hiszek, utána pedig remek érzés elégedettnek lenni.