Visszanyúlnak az inaktívokért

Az elmúlt időben országjáró konferenciasorozatként már több városban megtartott, kedden délelőtt az utolsó, a fehérvári állomáshoz érkezett előadások és szekcióülések alaptézise akár röviden is összefoglalható. A munkaadók már 2016 közepén azzal szembesültek, hogy szinte kiürült a magyar munkaerőpiac. A munkanélküliség kecsegtető számadatai mögött riasztó a valóság: egyre nehezebb új munkatársat felvenni, cégek csábítják el konkurensüktől a dolgozókat, ugyanakkor a fluktuáció folyamatosan nő. A dolgozók megtartása tehát céges kulcskérdéssé vált. A tendenciát felismerve egyre több az olyan szakmai rendezvény is, amelyen tippeket, ötleteket adnak a vállalkozások vezetőinek arra, ők hogyan vezethetik be a cégkultúrába a rugalmas foglalkoztatást, s tudják megtartani  még meglévő munkavállalóikat.

Mint bevezetőjében Radetzy Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, szervezetük 8-10 éve az elsők között volt, amely felfigyelt arra, hogy kezelni kellene a jelenséget, ám akkor a politikai irányvonal még a fokozott munkahelyteremtésről szólt. Ma már minden gazdaság a munkaerőgazdálkodással igyekszik többletkapacitást szerezni, a piac keresztmetszetében minden környező országban a munkaerő áll majd ezekben az években.

Kálmán Edina, az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft munkaerő-fejlesztési csoportvezetője előadásában kifejtette: a 45 százalék foglalkoztatott mellett folyamatosan növekvő munkaerőhiánnyal kénytelenek szembesülni a cégek. Az általuk nemrégiben megkeresett és vizsgált cégek 57 százalékát érinti valamilyen formában ez a probléma, s hiába ismeretesek a keleti és nyugati országrész közötti más gazdasági különbségek, ez a mutató nem válogat földrajzilag – az egész országot jellemzi.

Kálmán Edina ismertette vizsgálataik következtetéseit: 823 honi cégnél nézték a rugalmas foglalkoztatás lehetőségeit
Fotó: Molnár Artúr

– E tekintetben nem beszélhetünk kettészakadt Magyarországról! – hangsúlyozta a csoportvezető. Mint hozzátette, a helyzetet az is súlyosbítja, hogy a Magyarországról az elmúlt években kivándoroltak 75 százaléka 40 év alatti, de már munkaerőpiaci tapasztalattal rendelkező volt. Vizsgálódásaik következtetései elgondolkodtatóak.

– A cégek egyre inkább elkezdtek a jelenleg inaktív rétegekben, például a gyesen lévő, diplomás, több nyelven beszélő kismamákban, vagy a frissen nyugdíjazottak visszahívásában gondolkodni – mondta el Kálmán Edina. Ennek társadalmasítása még várat magára, de a jelenség nagyon is létező.

Sajnálatos, hogy bár a munkaerő-megtartás-,  és vonzás kulcskérdés a foglalkoztatók számára, még tavaly sem tulajdonítottak neki elégséges szerepet. A szakember szólt a rugalmas foglalkoztatásról is. Kiemelte Győr-Moson-Sopron megyét, ahol az ettől eltérő foglalkoztatási módszerekkel már nem is érdemes kísérletezni, rugalmas foglalkoztatás hiányában a dolgozók ugyanis – a határ közelsége és a külföldi cégeknél elérhető magasabb fizetés miatt – gyorsan döntenek  magyarországi munkahelyük feladásáról.

A korábban sok tekintetben kedvező helyzetben lévő Közép-dunántúli régió súlyos problémákkal néz szembe: az egy üres álláshelyre jutó munkaerő, de a munkaerő-tartalék is itt a legkisebb. Bár egyéb mutatókban Szabolcs-Szatmár például sokkal rosszabb helyzetben van, a legtöbb vállalkozást ott regisztrálják, míg Fejérben a legkevesebbet.

A konferencia  kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott délelőtt: ezen szakemberek mondták el cégük jó gyakorlatait a rugalmas foglalkoztatás terén. Délután interaktív szekcióüléseket tartottak, és HR-praktikákat is ismertettek.