Egyre vonzóbb a tanári pálya - Az oktatási törvény módosítását a szakemberek kérésére tették meg

Azok az oktatási szakértők, akik Taigetoszról beszéltek, nem ismerhetik pontosan, mi történt annak idején azon a bizonyos spártai hegyen - reagált Palkovics László oktatási államtitkár egy lapinterjúban azokra a kritikákra, amelyek szerint több tízezer gyermek kerül hátrányos helyzetbe egy törvénymódosítás miatt. Az új jogszabály megszünteti a tantárgyi felmentést azoknál a beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézségekkel küzdő gyerekeknél, akik 2018-tól kezdik az első osztályt.

Hozzátette: az ellenzék már megint beviszi a politikát egy szakmai vitába, pedig ezt nem szabadna. Az államtitkár bírálta az ellenzéket amiatt is, hogy „belekeverték a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is a történetbe, holott őket nem érinti a törvény". Palkovics László hangoztatta: „az említett változtatást a szakemberek kérésére tettük meg és nem hasra ütésre. A hozzáértők szerint nem segített, sokkal inkább megbélyegzésnek számított, amikor egy BTM-es gyerek esetében úgy döntöttek, hogy nem kap érdemjegyet valamilyen tantárgyból. Ráadásul a szakemberek szerint, akik nem kaptak érdemjegyet, azokkal sok esetben már nem is foglalkoztak rendesen."

Palkovics László azt is elmondta, hogy azért hiányoznak a szaktanárok a magyar oktatási rendszerből, mert elhibázott volt a szocialisták alatt bevezetett bolognai rendszer, amit a kormány folyamatosan korrigál. Kifejtette: minden fontos oktatási kérdésről elindult a párbeszéd, ráadásul úgy tűnik, a Csépe Valéria miniszteri biztos által irányított, az oktatás tartalmát érintő átalakítást az ellenzék sem kritizálja. Ismertette, hogy 2010-hez képest 552 milliárd forinttal többet költ a kormány oktatásra, jövőre a köznevelés mintegy 71 milliárdos többletet kap.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a tanári szakma megítélése egyre jobb, például az is pozitív tendencia, hogy a felmérések szerint egyre több gyerek szeretne tanár lenni. Hozzátette: 2013 és 2016 között ötezerrel nőtt a tanárok száma.

A CEU-tüntetések kapcsán hangsúlyozta, az ügyet nem a magyar kormány generálta, hanem a Soros-egyetem jelentette ki, hogy a törvény ellenük irányul, ami nem igaz. Egyébként a napokban publikálták a brit QS World University Rankings 2017/2018-as listáját, ahol a hazai egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem került a legelőkelőbb helyre, a CEU viszont egyáltalán nem szerepel a legjobbak között.

A GYEREKEK HÁROMÉVES KORÁBAN KEZDIK A SZŰRÉSEKET

Cáfolta a BTM-es szabályozással kapcsolatos bírálatokat lapunknak adott hétvégi interjújában Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szolgálat főigazgatója. Elmondta: a szakmai szervezetek 10 éve vártak a módosításra, amely pont azt akadályozza meg, hogy az érintett gyermekek kilátástalan helyzetbe jussanak. A szakember részletesen ismertette azokat a pedagógiai érveket, amelyek azt támasztják alá, hogy egyes mentességeket ki lehetett volna küszöbölni. Ezek hátrányt okoznak a gyermekek későbbi pályáján, egy olyan zsákutcába kerültek, ami sokaknak lehetetlenné tette, hogy teljes értékű emberek legyenek.

Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szolgálat főigazgatója Fotó: Mediaworks

Szeptembertől a védőnők már a gyerekek hároméves korában megkezdik azt a szűrést, amit korábban ötéves korban indítottak el. Az ügyben már konkrét tapasztalatok vannak. Hozzátette: „ha időben adjuk meg a segítséget, ezek a problémák nem fognak egymásra rakódni, fokozódni, így nem fordulhat elő, hogy behozhatatlan lemaradással kell szembenéznünk, amikor már rákényszerülünk a mentesítésre, amivel valójában semmit nem oldunk meg".

A minél korábbi beavatkozással azt szeretnék elérni a jövőben, hogy a nehézséggel küzdő BTM-tanulók esetében szükségtelenné váljon a mentesítés problematikája.