Mától megváltozik a kenyér összetétele - Pluszköltség a pékeknek

Bár nagy valószínűséggel önnek fel sem fog tűnni a különbség, mától már nem ugyanaz a kenyér, mint amilyen tegnap volt. A Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai ugyanis ma lépnek hatályba. A rozskenyerekben például az eddigi negyven százalékról hatvan százalékra kell növelni a rozstartalmat, a rozsos kenyérnél pedig ugyanez az érték 15,1 százalékról harminc százalékra változik. A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyereknél van, mától ugyanis csak azokat a termékeket lehet annak nevezni, amelyek bizonyítottan legalább hatvan százalék teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához a pékségeknek elég volt öt százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani.

Sümegi Norbert munkája alig változik mától, de néhány kenyérre más címke kerül ezentúl
Fotó: Szendi Péter

Módosultak a Graham- és a tönkölykenyerek összetevői is, előbbinél minimum kilencven százalékban Graham-lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig hatvan százalékban tönkölylisztet. A kenyerek tápértékét, illetve a zsírok, a szénhidrátok, a fehérje, a rost, a só száz gramm késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már a múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik. Fontos változás az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új rendelkezéseinek hatályba lépésével a házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni. Jó tudni azt is, hogy a kézműves kenyerek elnevezést mától csak azok a kenyerek érdemlik ki, amelyek főleg kézi technológiával, adalék- és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek.

A friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja, idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma, jövőre pedig 1,3, illetve 2,35 százalék közötti. Az új élelmiszerkönyvi előírások bevezetéséhez fél év türelmi időt adott a törvényalkotó, így ez a hat hónap elegendő volt a pékeknek a felkészülésre. Sok pékség és sütőüzem éppen ezért már korábban bevezette a változtatásokat vagy fokozatosan hajtotta végre őket, így a fogyasztó nem egyszerre szembesül a nagy változással, amely feltűnik neki, hanem apránként sok kicsivel, amelyeket észre sem vesz. Lesznek azonban szemmel látható változások, például az elnevezésekben. A Ferrosüt Sütő- és Édesipari Kft.-nél például a rozsláng kenyér mától más néven fut, de a fogyasztók által megszokott ízvilág semmit nem változik, csak éppen az új szabályozás miatt, többé már nem szerepelhet a rozs szó a termékben - tudtuk meg Horváth Tibor ügyvezető igazgatótól. Mint elmondta, náluk az új szabályok csak minimális receptúraváltozást és néhány termék esetében névváltozást jelentenek. - A termékeink sótartalma pedig már tavaly is 2,2 százalék volt, így a jövőre életbe lépő szigorításnak is meg tudunk majd felelni - hangsúlyozta. Az ügyvezető szólt arról is, hogy a mostani szabályozással előfordulhatnak olyan mértékű változások, amelyeket a fogyasztó már nem tolerál. Példaként említette, hogy ha a rozskenyér hatvan százalékban rozslisztből készül, akkor az eredmény egy tömött bélzetű, barna, kemény kenyér lesz, amelyet a vásárló minden bizonnyal elutasít. Éppen ezért ők nem is hajtanak végre ekkora mérvű változtatásokat.

Mindenki ismer olyanokat, akik kenyeret esznek kenyérrel és a húslevest leszámítva gyakorlatilag minden falat mellé harapnak egyet belőle. Pedig az a helyzet, hogy a felmérések azt igazolják, hogy egyre kevesebb kenyeret eszünk. Míg például 15 évvel ezelőtt csaknem 63 kilogramm kenyér is leszánkázott egy átlagos magyar torkán évente, addig 2014-ben már negyven kilogrammot sem ettünk meg, ugyanakkor a szomszédos Ausztriában dupla annyi, nyolcvan kilogrammnyi kenyér is elfogy; az európai átlag ötven kilogramm körül van egyébként. A csökkenő kenyérfogyasztásnak oka nyilván az, hogy a reformtáplálkozás a kenyeret tartja az első számú közellenségnek, ami hizlal, és amit lehetőség szerint el kell hagyni az étkezésekből. Éppen ezért az elmúlt 15 évben jelentősen megváltoztak a magyar kenyérfogyasztási szokások is: míg 2000 környékén főként fehér kenyereket fogyasztott a lakosság, addig mostanában egyre inkább a barna, illetve a teljes kiőrlésű termékeket keresik a boltokban a vásárlók, abból a több száz féle kenyérből, ami ma jelenleg elérhető a piacon. Megtudtuk, attól nem kell tartani, hogy a mostani változásokkal párhuzamosan a kenyér ára is megemelkedik - ugyan a gyártóknak némi pluszköltséget jelentenek az új szabályok, ezt azonban a fogyasztó nem fogja megérezni.