Gazdaság

2017.06.22. 18:15

Csaknem 15 százalékkal nőttek a bérek egy év alatt

Az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is a szakértők szerint.

FMH-információ

A versenyszférában tapasztalható jelentős bérnyomás és bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták
az MTI-nek nyilatkozó elemzők az áprilisi jelentős béremelkedést, amire több mint egy évtizede nem volt példa.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint áprilisban, a márciusi 12,8 százalék után a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A keresetek harmadik hónapja mutatnak kétszámjegyű éves növekedést. Az áprilisi 2,2 százalékos és az első négyhavi 2,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek rendre 12,1, illetve 9,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az egyik tévécsatornán a KSH frissen közölt adataira reagálva kiemelte, hogy már 52 hónapja nőnek a reálkeresetek Magyarországon, a tárca reményei szerint ez a bérnövekedés a következő hónapokban is tartós marad. Varga Mihály hozzátette: a keresetek növekedésének mértéke pozitív értelemben egy kissé meglepő volt, mert a tárca úgy vélte, a reálkeresetek 8-8,5 százalékkal, a fizetések tavalyi növekedési ütemével nőnek majd.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint idén a 13 százalékot megközelítő mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet az idén. Mivel jelentős számú vállalatnál április környékén sikerült lezárni az idei bérmegállapodásokat, így további gyorsulás várható az év további részében.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja a 10 százalékot, míg az átlagos infláció
2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.

Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat, és az átlagos áremelkedés üteme 3,2 százalékos lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba
az irányba mutat, hogy idén
a GDP növekedésének gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy az áprilisihoz hasonló gyors emelkedésre több mint egy évtizede nem volt példa, miközben a KSH statisztikái szerint tovább nőtt
a foglalkoztatottság. Az elemző szerint az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is. Ezzel kapcsolatban azonban továbbra is maradtak kérdőjelek, amelyek közül a legfontosabb, hogy bérkiáramlás mikor fog inflációs nyomásban lecsapódni, illetve az, vajon a magas számok mögött mekkora arányban áll valós bérnövekmény, és mekkora a gazdaság fehéredéséből származó hatás.
A statisztikai alapú növekmény ugyanis nem jelenik meg az elkölthető jövedelem növekedésében, azaz magyarázattal szolgálhat a fogyasztás mérsékeltebb növekedésére.



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!