Forró és változatos – Érdeklődő tömeg az Őrségi Vásáron

A polgármester szerint kevés az a látogató, aki először vesz részt az Őrségi Vásáron, a térség országgyűlési képviselője a szólás nyomán arról beszélt: itt „szabad a vásár", de ez nem csak adás-vétel, hanem találkozások helye és ideje.

VÁSÁRFIA

Bőrös, gyapjús, kalapos – középről, jobb oldalról nézve így kezdődött a kézművesek utcája alsó szakasza. Aztán egy stand, ahol bőr is volt, meg gyapjúból plüss bárány és szalmakalap is – ez utóbbi azonnal jól jött, hasznos vásárfiának bizonyult a tikkasztó hőségben.

– Egy ideje szívesen jövünk, mert itt szívesen látnak – összegezte Sallé Zsuzsa a szebbnél szebb terítők és függönyök mögül.

– Szépek és olcsók a kézi szőttesek és varrottasak – mutatta a kínálatukat. – Erdélynek arról a részéről jöttünk, ahol csak kézimunkáznak az asszonyok, Székről – mondta és mutatta falubelije, Fallok Rózsi néni munkáját. Az érdeklődésről Zsuzsa azt mondta, lehetnének többen is, azok pedig nincsenek sokan, akik ténylegesen is vásárolnak, azok jórészt külföldiek. Rózsi néniék a nyáron kínálják a szőtteseket és a többi kézimunkát Székesfehérváron és Budapesten, a nagyobb vásárokba viszik – meg persze sokadszorra az Őrségbe is.

Ahogy múlt a délelőtt, egyre több finomság illata töltötte be az utcákat. Az ízek mellett az árak is változatos képet mutattak: például kürtős kalácsot a városközpontban ezer forintért adtak, a kézművesek között már csak hatszáz forintért kínálták. Aki házilag készítené a különleges kalácsot, az vehetett hozzá dorongot: Bőből hozta a fafaragó több méretben is. „Fegyverek" is készültek fából: színes csúzlit és kardot is kínáltak a kosarakból a vásár alsó és felső területein is.

Kövekből, fából, textilből: sokféle ékszert találhattak a nézelődők. Kötött baglyot és ugyancsak fonalból kötött, horgolt manót is kínáltak – többen képviselték a „kevésbé hagyományos" kézművességet.

VISSZATÉRŐK

– Az a fajta kedves vendég a legritkább, akinek ez az első Őrségi Vására, persze ha nem annyira fiatal – mondta vásárnyitó köszöntőjében Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere, hiszen ez már a 37. Őrségi Vásár. Sok a visszatérő: van, akinek a huszadik, vagy tizedik vására az idei. Temérdek emlék gyűlt össze az évek alatt – mondta. Sorolta a kezdetekkor tartott szabadtéri utcabált, futballmeccseket és maradandó élmény volt, amikor a Szent Korona másolatát láthatták a vásárra érkezők a katolikus templomban Ottó atya közbenjárásra. Mára már a közösségi oldalakon is látszik: sokan várják a vásári hétvégét. Arra büszkék a szervezők, hogy a kézművesek többen vannak, mint a kereskedők és arra is, hogy egyre több őrségi település bekapcsolódik programokkal.

SZABAD A VÁSÁR

– Ez nem csupán adás-vétel, hanem annál több, a találkozások helye és ideje – fogalmazta meg V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője. Emlékeztetett, hogy Szent Iván napja, a nyári napforduló idén különleges színt ad a forgatagnak és sorolt több Szent Iván-éji praktikát. A tűzugráson kívül más szerelmi varázslatok is kapcsolódnak a naphoz, mind a tűzbe tett alma fogyasztása vagy a „hónaljszőrön átszűrt bor" megitatása a férfiakkal – ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy orvosi ügyelet az egész vásár ideje alatt rendelkezésre áll...

A „szabad a vásár" kifejezést magyarázta a politikus. Régen szabály volt, hogy a vásárok reggelén csak a környékbeliek árusíthattak. Privilégium volt, hogy ha valaki nem fizeti ki az árut, azokat visszatarthatták a vásárban, sőt, falubelijeit is. Aztán feloldották a szabályokat: szabad lett a vásár, ahogy Őriszentpéteren is, immár 37. alkalommal.

A köszöntők után Zalaegerszeg Város Fúvós Zenekara vezette a vásározókat a művelődési házig, ahol két különleges kiállítás nyílt.

NÉZNIVALÓK

Az Őrség történelmi örökségét és természeti kincseit mutatják be fotók, leírások, installációk, enteriőrök a művelődési ház nagytermében. Archív képeken a Savaria Múzeum gyűjteményéből, az elmúlt évek fényképei az Őrségi Nemzeti Park munkatársainak munkája. – A természeti értékek mellett az épített, kulturális értékek megőrzése is az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság feladata – mondta dr. Markovics Tibor, a nemzeti park igazgatója. Az a dolguk, hogy megőrizzék, ami látható, és feladatuk okán „új őröknek" nevezte magukat.

Emlékeztetett a majdnem teljesen erdős egykori őrségi tájra, aztán az Árpád-korig visszavezethető táj-átalakító emberi tevékenységre. És a hun, avar múltra is, ami (a finnugor eredetű magyarság eredet-elmélettel ellentétben) tetten érhető az Őrségben. Az igazgató szerint, bár furcsán hangozhat, de a természeti értékeket jó gyakorlatokkal könnyebb megőrizni, mint az épített, kulturális kincseket. Példaként a népi építészetet és a mesterségek közül a népi szövést említette. Az előbbi szinte a szemünk láttára pusztul, az utóbbihoz már alapanyagot, kendert sem találni.

Az Őrségi Baráti Kar dalai indították útjukra a szemlélődőket a nagyteremben – aztán a klubhelyiségben, ahol az őriszentpéteri, a hodosi, valamint a domonkosfai hímző szakkörök közös kiállítása nyílt.

Bajánsenyén már péntek este megnyitott az Egyháztörténeti Kiállítás és látható július 15-ig, meg persze a vásár ideje alatt. A múltba és a közelmúltba vezet az Őrség hitéletén keresztül.

Mindegyik tárlat igazi felfrissülés a vásári forgatag után, közben.