Tetszett a cikk?

A péntekre beharangozott egész napos sztrájk miatt várhatóan egyáltalán nem indulnak Budapesten metró-, villamos-, autóbusz-, troli- és HÉV-járatok. A közlekedési dolgozók aggódnak: a BKV vezetésének nincs elképzelése a vállalat rendbetételéről, állami tőkeinjekció híján őszre fizetésképtelenné válhat. A tervbe vett járatritkítás annyi, mint halottnak a csók. Gulyás Attilát, a szakszervezet alelnökét és Vitézy Dávidot, a VEKE szóvivőjét kérdeztük.


Gulyás Attila. Szót emel a szakszerve-
zet beleszólása mellett
© Szegő Péter
A szakszervezet változatlanul követeli az úgynevezett paraméterkönyv-tervezet visszavonását – hangsúlyozta Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) alelnöke. A paraméterkönyvben a BKV tájékoztatja a fővárosi vezetést a vállalt teljesítményről, ennek gazdasági hatásairól, továbbá a részletes közlekedési menetrendekről. A tervezetből kiderül, hogy elfogadása esetén az úgynevezett vonalkilométer – vagyis a járművek által megtett út kilométerben kifejezve – a metrónál (ebbe a földalatti is beleértendő) csak 2,7, míg a trolinál 13 százalékkal csökkenne. A férőhelykilométer, vagyis a járművek által megtett út és az egyes járművek hivatalosan megállapított férőhelyének szorzata ugyancsak minden járműtípusnál – autóbusz, troli, villamos, HÉV, metró – csökkenne – állapítja meg a szakszervezeti vezető. Mint hozzáteszi: ráadásul, ha egy vonalon például eddig volt tíz nem csuklós busz, s a helyükre beraknak most hat csuklósat, az adott vonalon a férőhelykilométer nem változik, de a buszok mégis sokkal ritkábban járnak majd.

Gulyás aláhúzta, hogy a szakszervezet eddig sem „zsigerből” volt a ritkítás ellen. „Azt mondtuk, hogy vonjanak be minket a döntések előkészítésébe. Dolgozóink – szakmai tapasztalataik révén – talán sokkal különb anyagot tudnának letenni az asztalra, mint a mostani tervezet. Akik az íróasztalnál ezt elkészítették, azoknak csak áttételes információik vannak arról, hogy mi zajlik kint az életben. Ráadásul a vállalat kötelezettséget is vállalt arra, hogy nélkülünk a paraméterkönyvet nem kezdi el kidolgozni.”

„Ez a paraméterkönyv fordítva készült, mint kellett volna; vagyis fölmérem az utazási igényeket, hozzászerkesztek egy korrekt menetrendet. Az egésznek a végén kijön egy végösszeg. Itt a végösszegből kiindulva rakták össze a paraméterkönyvet. Ez így nem megy – szögezte le Gulyás. Szerinte éppen hogy nem létszámleépítésre lenne szükség – márpedig a paraméterkönyv-tervezet elfogadása ezzel is járna –, hanem ellenkezőleg, munkaerő felvételére, hiszen munkaerőhiánya van a BKV-nak. „Egyes területeken egyszerűen már nem tudják elvégezni a munkát a kollégák. Egy auditáló cég kimutatta, hogy például a műszaki igazgatóságon ötven ember hiányzik.”

A paraméterkönyv-tervezet visszavonása a szakszervezetnek csak az egyik követelése. Legalább ilyen fontosnak tartják a BKV finanszírozási problémáinak megoldását. „Szeptemberre a cég eljut odáig – és ezt senki sem cáfolta eddig –, hogy vagy a béreket, vagy a beszállítói számlákat nem tudja kifizetni, magyarul csődbe jut” – mondta. Hozzátette: a főváros által az államtól kért 18,5 milliárdos plusz állami támogatás a csőd elkerülésére elég lenne. Kiss Péter azonban a városvezetésnek írt válaszlevelében csak a tárgyalások folytatását ígérte, pénzt nem.

Azt Gulyás egyelőre nem tudta megmondani, hogy a sztrájk valóban teljes lesz-e, vagyis az egész tömegközlekedés leáll-e egy napra. A közvélemény negatív reakciójától a szakszervezeti alelnök nem fél. Szerinte a többség megérti, hogy a sztrájk követelései egybeesnek az utasok érdekeivel. „Ha csődbe jut a BKV, akkor kiszámíthatatlan lesz a tömegközlekedés, lehet, hogy teljesen összeomlik” – mutatott rá.

Összegzésül Gulyás így fogalmazott: „Nincsenek illúzióink, nem számolunk azzal, hogy egy-két héten belül itt lesz a finanszírozáshoz szükséges összeg. Azt viszont elvárjuk, hogy a menedzsment és a tulajdonos együttesen kezdjen el dolgozni a BKV pénzügyi helyzetének stabilizálását célzó programon. Ha kötelezettséget vállalnának, hogy ehhez most velünk együtt hozzákezdenek, a paraméterkönyv-tervezetet visszavonják és nyár végére a közös javaslatokat leteszik az asztalra, lefújnánk a sztrájkot.”

Érdekközösség az utasokkal (Oldaltörés)


Vitézy Dávid: "A BKV programja
megbukott"
© Fazekas István
Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője, a Közlekedésfejlesztés munkacsoport vezetője a hvg.hu-nak nyilatkozva azt mondta: nem örül a péntekre meghirdetett egész napos sztrájknak, de annak – akárcsak a múlt hétfőinek – előidézője nem a szakszervezet, hanem a városvezetés. „A BKV dolgozói kész helyzet elé vannak állítva a teljesen esztelen járatritkítási csomag miatt. Megértem a BKV dolgozóit” – húzta alá.

Vitézy szerint meglehetősen aggályos, hogy két nappal az április 7-iki munkabeszüntetés előtt a fővárosi kabinet elfogadta a paraméterkönyv tervezetét. Úgy vélte: a paraméterkönyv mind az utasoknak, mind a BKV dolgozóinak előnytelen, egy készülő sztrájk előtt két nappal ilyet elfogadni pedig felelőtlenség. „A lobogó tűzre öntöttek három kanna olajat” – fogalmazott. Szerinte a járatritkítást mihamarább vissza kéne vonni. A hét közepén a Városüzemeltetési Bizottság szavaz a tervezetről. Vitézy – aki tagja a BKV Felügyelő Bizottságának (FB) is – azt mondta: az FB-nek nincs vétójoga, de tekintettel arra, hogy öt-négy arányban leszavazta a javaslatot, nem lenne szerencsés, ha a főváros ezt az állásfoglalást figyelmen kívül hagyná.

A szóvivő szerint Hagyó Miklós közlekedésért felelős főpolgármester-helyettes és Antal Attila BKV-vezérigazgató programja megbukott. Ők az ígérték, hogy nullszaldóssá teszik a vállalatot, de nem járatritkítással, hanem egyéb módokon történő spórolással, például az adminisztráció csökkentésével. Nem így történt. Őszre a BKV működésképtelenné válhat, adósbesorolása romlik és jelenleg 80 milliárd forint az adóssága. Vitézy úgy látja: aggasztó, hogy a BKV működését hitelből finanszírozzák. Magát a működést ugyanis az állam, illetve a főváros által fizetett támogatásokból, plusz a jegyeladásból kellene finanszírozni, míg a hitelekből beruházni kellene fejlesztésekre. Mivel a 2008-ra tervezett kiadás 119 milliárd forint, a bevétel pedig 107 milliárd, így a hiány ismét 12 milliárddal nő.

Vitézy szerint a BKV képes lenne többletbevételhez jutni, ám a teljes közlekedési menedzsment egységes kezelésére lenne szükség. Példának azt hozza föl, hogy Szegeden és Debrecenben nullszaldósan működik a tömegközlekedés a parkolási díjakból. Hosszú távon bevezethetőnek véli a dugódíjat is, de kizárólag megfelelő előkészítéssel. Azt pedig kevéssé tartja hatékonynak, hogy számos esetben, például a paraméterkönyv esetében, a szolgáltatás megrendelését, teljesítését, majd a teljesítés ellenőrzését is ugyanaz a cég – a BKV – végezte.

A Hagyó Miklós által előterjesztett mostani paraméterkönyv-tervezettel – 260-ból 196 járat ritkítását tartalmazza – legfeljebb 2,1 milliárd forint spórolható meg. Ez olyan csepp a tengerben, hogy az ember hajlamos föltételezni: a főváros vezetése kizárólag presztízsből erőlteti az ügyet – tette hozzá Vitézy. „Elefánt a porcelánboltban” – fogalmazott. Ő sem tart attól, hogy a sztrájk következtében a BKV dolgozói elvesztik a közvélemény kétségtelenül meglévő szimpátiáját. „Ritka eset, hogy egy sztrájk nem bérsztrájk, és ez nem az. Érdekközösség áll fönt a cég dolgozói és az utasok között” – fejtette ki a civil szervezet szóvivője.

Szegő Péter