Nyáron a szabadságok kiadása okozza a legtöbb munkahelyi konfliktust

Vannak országok, ahol a munkavállalók évente akár 40 napot is élvezhetnek szabadnapként, az amerikai munkavállalók csupán nem fizetett szabadságra jogosultak, igaz, 10 napnyi nemzeti ünnepnap nekik is jár. A 77 országban jelenlevő, a világ munkavállalóinak helyzetét vizsgáló szervezet és a független gazdasági kutatóintézet közös felmérése megmutatta a nyaralási juttatások közötti különbségeket: 64 országban legalább 10 év szolgálati idővel rendelkező munkavállalókat vizsgáltak, akik 5 munkanapot dolgoznak egy héten.

Van, ahol nem jár fizetett szabadság

Adataik szerint az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, ahol nem jár fizetett szabadság, ellenben a brazilok 30 fizetett munkanapot kapnak, ami mellé még 11 napnyi nemzeti ünnep is jár. Európában az Egyesült Királyság dobogós helyen áll az éves szabadságolások tekintetében - nekik 28 nap fizetett szabadság jár átlagosan, igaz, ebbe a nemzeti ünnepek is beletartoznak.

Európa többi része is jól teljesít a szabadságolás versenyében: Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban és Svédországban 25 szabadnapot vehetnek ki a munkavállalók egy évben. Az osztrákok emellé még 13 ünnepnapot is kapnak, így összesen 38 napot tölthetnek szabadságon, ám árnyalja kicsit a helyzetet, hogy az osztrák munkavállalóknak a szombatot is ki kell íratniuk, még akkor is, ha azon a napon egyébként nem dolgoznának. Jól állnak a franciák is - 36 nap szabadság jár nekik a nemzeti ünnepekkel együtt.

És hogy állunk mi?

Hazánkban az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól.

- Más kérdés, hogy ez a gyakorlatban is teljesül-e - mondja Simonyiné Tóth Judit, egy tanácsadó iroda vezetője. - Sokan nem mennek egy hétnél több szabadságra, és vannak, akik csak 1-2 napot vesznek ki alkalmanként. Pedig a minimum kéthetes, egybefüggő szabadság lehet igazán pihentető. A munkáltatók érdeke is lenne minderre figyelni, hiszen, ahogy a mondás tartja, aki nem tud ellazulni, nem tud megfeszülni sem. - Sok cég szabadnapokban kompenzálja a túlórát. Számos vállalat ténylegesen kötelezi az alkalmazottakat arra, hogy mikor és mennyi szabadnapot vegyenek ki az olyan időszakokban, mint például a július-augusztus; ám egyes munkáltatók nem engedélyezhetnek két hétnél több szabadságot egyhuzamban. Bizonyos iparágakban, jellemzően az építőiparban is, meghatározott időszakok vannak kijelölve a szabadságra, például augusztus és az év vége, de a két időpont között nem mehetnek szabadságra
a munkavállalók - mondta el az ügyvezető.

- Bevett gyakorlat az is, hogy a gyártó cégeknél az előre betervezett leállások alatt kell szabadságra menni, sok cégnél pedig a karácsony és az újév közötti időszakot is kötelezően ki kell venni. Mindez azt mutatja, hogy az iparág, a szezonalitás és a cégvezetés bizonyos esetekben meghatározza a szabadság ütemezését, természetesen a törvényi szabályozás figyelembevételével. Emellett mindig megjelenik a magánéleti háttér, mint befolyásoló, alkalmanként kényszerítő feltétel.

Korlátlan szabadság? Lehetséges, és egyelőre működik is

2004 óta a Netflix alkalmazottai annyi szabadságot vesznek ki, ahányat csak szeretnének. Eldönthetik, mikor kell dolgozniuk, mikor kell pihenniük, és mennyi időt vesz igénybe a munka elvégzése.

A szabadságolási politika bevezetése óta éves bevételük 51 millió dollárra rúgott, ugyanis ez a rugalmasság nem jelenti azt, hogy hiányozna az elszámolhatóság - az alkalmazottaktól továbbra is azt várja a vezetőség, hogy a lehető legmagasabb szinten teljesítsenek, miközben úgy gondolják, hogy ha ilyen fokú önállóságot adnak az embereknek, akkor sokkal felelősségteljesebb kultúrát teremthetnek. - A korlátlan szabadidő politikája ugyan egy véglet, de vannak olyan iparágak, ahol ez is működhet. A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a megérdemelt pihenőidőtől kreatívabbak és produktívabbak lesznek a munkavállalók is. A kipihent és feltöltődött kollégák teljesítménye megbízhatóbb, munkakedve, elkötelezettsége pedig magasabb szintű, ami a sikeres, eredményes működés egyik alap feltétele - véli Simonyiné Tóth Judit.

A legtöbb munkahelyi konfliktus melegágya

Munkapszichológusok és HR-szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy évben legalább két hét egybefüggő szabadságra lenne szüksége a munkavállalónak ahhoz, hogy kipihenve és feltöltődve hatékonyan végezze el feladatait. A jellemzően a nyári időszakra időzített hosszabb vakációk azonban sok munkahelyi konfliktus alapjai. Mindez egy kis odafigyeléssel és tervezéssel elkerülhető. A Munka Törvénykönyve a szabadnapok számát az életkorhoz kötve határozza meg. 25 éves kor alatt évi 20 nap szabadság jár, amely minden 3 évben további egy nappal növekszik. A munkavállaló 45 éves korára az éves szabadság 30 napra bővül.

Az alapszabadságok számát a pótszabadságok növelhetik, melyek gyermekek száma után, egészségkárosodást elszenvedetteknek, fogyatékkal élőknek vagy fogyatékkal élőt nevelőknek, föld alatt vagy fokozottan veszélyes munkát végzőknek járnak.

Ki oldja meg a helyettesítést?

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló szabadon rendelkezhet az éves szabadságaival. A munkáltató az éves szabadság 75 százalékával rendelkezik, míg a munkavállaló a fennmaradó 15 százalékkal. Fontos, hogy előbbinek 30 nappal előbb kell értesíteni az alkalmazottait a szabadság kiadásáról.

Bár az MT egyértelműen fogalmaz, a gyakorlat sokszor egészen mást mutat. Szinte mindenhol az a jól kialakult szokás, hogy a vezető előszeretettel testálja az alkalmazottakra a helyettesítések megoldását, illetve ehhez köti a szabadság kiadását. Ez viszont téves hozzáállás, mert a vonatkozó törvények azt is kimondják, hogy a helyettesítést, a munka átszervezését és a feladat delegálását a munkáltatónak kell megoldania, és erről írásban kell tájékoztatnia a dolgozóit.

A helyzet faramuciságának feloldásában segíthet, ha mindkét fél proaktívan áll hozzá a problémához, és a közösen dolgozók egy naptárban együtt vezetik, hogy ki mikor tervezi kivenni az éves szabadságát. Egy ilyen táblázat a vezetőség számára is megkönnyíti a helyettesítés megszervezését a nyári időszakban.

- Nem pusztán csak a jogszabályi előírások miatt, hanem a csapat és az üzletmenet gördülékenysége érdekében is érdemes legalább 15 nappal előre jelezni hosszabb távollétünket. Így a vezetőnek van ideje a feladatok átszervezésére, a helyettesítő kolléga tájékoztatására, továbbá minden szükséges információ megosztására, hogy a szabadság valóban pihenés lehessen. Közös érdek - úgy gondolom - akár vezetőként, akár munkavállalóként megteremteni a szabadság körülményeit, hiszen egy vagy két hét távollét olyan szellemi és fizikai feltöltődést jelenthet, ami a teljesítményt javítja, új szemléletet adhat egy-egy terheltebb időszak után - mondta Szigeti Nikoletta ügyvezető.

Fontos a tervezhetőség

A tervezhetőséget segíti az is, ha a munkáltató jó előre átgondolja, milyen feladatokat kell végrehajtani a nyári időszakban, felméri ezek szakember- és időigényét. Ennek a tudásnak a birtokában nem kell az utolsó pillanatig várni a szabadság kiadásával.

Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor az élet felülírja a legjószándékúbb, legrugalmasabb munkáltató terveit is. Ilyen helyzet lehet, ha a cég kénytelen szabadságról visszarendelni az alkalmazottait. Ezt bizony megteheti akkor, ha olyan rendkívüli helyzet adódik, melyet kizárólag így tud megoldani, és ezt bizonyítani is tudja. Fontos tudni, hogy ilyen helyzetben a cég köteles megtéríteni az összes felmerülő költséget, amellyel a meghiúsult nyaralás jár, legyen az lemondott szállodai szoba, lefoglalt repülőjegy, benzinköltség, de ide tartozhat akár a bébiszitter napidíja is, aki a visszarendelés ideje alatt gyermekünkre vigyáz.

Magyarországon a munkavállalók háromnegyede úgy gondolja, hogy orvosi vizsgálatokra csak úgy tud elmenni, ha ehhez szabadságot vesz ki - derült ki az egyik egészségpénztár megbízásából készült legutóbbi felmérésből.

A magyarok éves szinten akár 1-2 napot is töltenek a várótermekben szabadnapjaik terhére, ezért az egészségpénztár összegyűjtött ezekre a napokra négy alternatív időtöltést és egy jó tanácsot a jelenlegi és leendő tagok számára.

Külföldi utazás - A nyári időszakban, aki teheti, nyaralni megy, és kipiheni az évközi fáradalmakat. Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb úti célja az olaszországi Milánó. A város repülővel gyorsan megközelíthető, és a városközpontba való bejutás is egyszerű. A divat fővárosában nemcsak a trend kedvelői, de a zene, színház, egyszóval a kultúra szerelmesei is megtalálhatják számításukat a városban.

Belföldi túrázás - Fontos, hogy az emberek kiszakadjanak a nyüzsgő városi légkörből, és a természetben töltsenek el egy néhány napot. Ennek a legegyszerűbb módja a belföldi túrázás. Magyarország különböző tájegységei ehhez nagyszerű túrahelyszíneket biztosítanak, mind a földfelszínen, mind alatta. Gyönyörű látkép fogadja a túrázót a Balaton-felvidéken, de akár a Mecsekben található Abaligeti-cseppkőbarlangban is izgalmas órákat tölthetnek el az érdeklődők.

Kertészkedés - Sokak számára a kertészkedés, a ház körüli növények gondozása jelenti az igazi feltöltődést, ha ki akarnak szakadni a szürke hétköznapokból. Fűszernövényeket akár kis cserepekben is lehet ültetni, így olyanok is foglalkozhatnak ezzel, akik nem rendelkeznek udvarral vagy kerttel.

Otthonszépítés - Pozitív érzéseket vált ki az emberből, ha azon dolgozhat, hogy szebbé, élhetőbbé tegye az otthonát. Ehhez nem feltétlenül kell magazinba illő tereket kialakítani, drága bútorokat vásárolni, sokszor látványosabb eredményt lehet elérni, ha valaki saját kezűleg készít díszeket, dekorációkat. A szabadnap remek lehetőség a falak újramázolására is.