Kistelepülés nagy templommal

Isten eldobott kalapja , a gyönyörű, szőlőtermő hegy alatt, a Somló keleti lábánál elhelyezkedő Borszörcsököt 1200-as évek legvégén említik először oklevelek Zurchuk néven. S mi más jelenthette akkor is főként a falu lakóinak megélhetését, mint a szőlőművelés. Az 1700-as évek összeírása mint nemesi helyet említi. 1785-ben lakóinak száma 784 fő, ebből 156 a nemes. 1828-ban 873-an, 1941-ben 935-en lakják a falut. A lakosok többsége római katolikus. Jelenleg, 350 fő körüli a lakosságszám a faluban - mondja Modori László polgármester. Felekezeti hova-tartozásról nincs adat, de a szentmiséken, mint más településeken is általában, igen kevesen jelennek meg. A középkorban a falu római katolikus templomát Becket Szent Tamás tiszteletére szentelték fel, de az építményt a törökök lerombolták. A jelenlegi, Szent Anna nevét viselő nagy, barokk templomot, mint egy iránytűt, messziről láthatja az utazó - csak a hegy magaslik föléje. A templom szentélye keskenyebb, mint a főhajó, és alacsonyabb is annál. Két oromfalát oldalról Szent József és Szűz Mária szobra
díszíti. A sekrestye a hajó bal oldalához csatlakozik.

A templom két harangját - mivel a régi három harangot az első világháború idején elrekvirálták - 1921-ben öntették újjá. A nagyobb harang 300 kilogramm súlyú. Felirata: Szent Anna asszony, könyörögj érettünk! A kisharang 90 kilogrammot nyom. Mindkettő Tóth Árpád műhelyében készült, Veszprémben. A borszörcsökiek az elsők között pótolták a Somló környéki falvak közül az elvitt harangokat. Igaz, a középső harangot még nem állították vissza. Most pedig a toronysisak felújítása, kicserélése lenne a legégetőbb, hiszen az idők során elöregedett toronyszerkezet már a keresztet sem tudta megtartani, mondta Modori László polgármester. A templom oltárképe a névadóját - Jézus Krisztus nagyanyját, Szűz Mária édesanyját -, Szent Annát mutatja be. A nyugati egyházban Szent Anna tiszteletét VI. Orbán pápa hirdette ki 1378-ban. Szent Anna nem is oly régen az asszonyok, a várandósok védőszentje volt. Kultuszának csökkenése bizonyára kapcsolatba hozható az orvostudomány fejlődésével is. Még a nagyanyák és betegek védőszentjének is tartották a szentet. A legújabb időkig az asszonyok a keddi napot szentelték Szent Annának, így Kedd Asszonyának is ismerjük őt. A kultusz központja az Osztrák-Magyar Monarchia idején a bécsi Szent Anna-templom volt. Ennek magyarázata talán az, hogy Lipót császár és felesége, Eleonóra hosszú ideje várt fiúörököst, s mivel a várva várt gyermek Anna napján született, meg-alapították 1694-ben az Anna-társulatot. Ennek emlékét őrzi a templom is.

Egyházi források szerint Anna és férje, Joachim hiába várt gyermekáldásra. Pillantsunk bele Illyés András följegyzésébe: "Szent Joachimnak, ki Názáretben lakik vala, volt felesége. Búval és bánattal éltek, mivel annyi ideig egymással lakván, nem lészen vala gyermekek... Kevés idő múlva megjelenék néki az Isten angyala, és megvigasztalá őtet, mondván néki: meghallgattattak a te imádságaid és a te alamizsnáid a fölséges Istennek itílőszékébe bémutatódtak. És meg vagyon néked engedve az Istentől, hogy Anna, a te feleséged méhében fogadjon és egy leányzót szüljön, kit Máriának kell híni."

E csodásnak tartott eset után joggal lendült fel Szent Anna tisztelete.