A pénz ne akadályozza - Jövőre ingyenes lesz a közép- és felsőfokú nyelvvizsga

A nyelvvizsga megszerzéséhez maximum 34.500 forinttal járul hozzá a központi költségvetés 2018-tól a 35 éven aluliak esetében. Ez jellemzően fedezi egy komplex vizsga költségét. Az mti közlése szerint jövőre 2,788 milliárd, 2019-ben 3,066 milliárd, 2020-ban pedig 3,372 milliárd forintot fordítanak erre a célra. A támogatás az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik. Az alapfokú vizsgát nem támogatják.

Ha a jelentkező a nyelvvizsgát nem egy időben, hanem részvizsgánként – de még a 35. életév betöltését megelőzően – szerzi meg, akkor az időben második részvizsga díját térítik meg. Az írásbelit és a szóbelit egyszerre letenni sok esetben olcsóbb, mint külön-külön.

Az egyik vizsgaközpont honlapjának tájékoztatása szerint egy középfokú komplex vizsga 31 ezer forintba kerül, az írásbeli és a szóbeli külön pedig 18-18 ezer, tehát így már 36 ezer a költség. Ugyanitt a felsőfokú vizsgát 33 ezerért, az írásbelit és szóbelit külön 23-23 ezerért hirdetik. Vannak azonban olyan, államilag elismert nyelvvizsgák is, ahol nem számolnak fel többletköltséget, ha külön szóbelizünk és írásbelizünk. Az állami támogatás szempontjából viszont jövőre a komplex vizsga a jó döntés. A díjat meg kell előlegezni, s utólag kérhető a támogatás az Új Nemzedék Központtól.

A támogatáshoz szükséges jogszabálymódosítást augusztus végéig kell kidolgoznia Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének.

Fotó: Shutterstock

A középfokú nyelvvizsga 2020-tól felvételi követelmény lesz a felsőoktatásban, emlékeztetett Lambertné Katona Mónika egyetemi adjunktus, a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar (BGE GKZ) Zalaegerszeg megbízott dékánja.

– A nyelvvizsga ingyenessé tétele motiválni fogja a fiatalokat, s a reményeink szerint azt is jelenti, hogy nem csökken majd jelentősen a karunkra jelentkezők száma az új feltétel miatt – mondta a megbízott dékán. Hozzátette: véleménye szerint a gimnáziumi diákok meg tudják szerezni a nyelvvizsgát a középiskolai tanulmányaik végére.

– A szakközépiskolák átalakuló rendszerében azonban érzek kockázatot, mert ott a szakmai tárgyak súlya nőtt meg és a nyelvi képzés óraszáma csökkent – jelezte a megbízott dékán.

A GKZ-re felvett hallgatók jellemzően mintegy 60 százaléka már a felvételikor rendelkezik egy nyelvvizsgával, általában középfokúval, 10 százalékuk pedig felsőfokúval. Ugyanakkor a végzett hallgatók körülbelül 40 százaléka nem kap diplomát, csak tanúsítványt, mert nincs meg a szükséges nyelvvizsgája.

– Nálunk speciális a helyzet, mert az üzleti szakokon kimeneti feltétel egy szakmai vagy felsőfokú nyelvvizsga. Az informatikai képzésben pedig egy középfokú nyelvvizsga szükséges a diplomához, ám itt is az a tapasztalat, hogy a hallgatók 40 százaléka nem szerzi meg a képzés végéig. Én a problémát nem az ismeretátadás színvonalában látom – mi négy féléven át biztosítunk nyelvi képzést –, hanem abban, hogy a hallgatók nem érzik át ennek a súlyát, s nincs elég motivációjuk – mondta Lambertné Katona Mónika.

Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete elnöke az M1 aktuális csatornán elmondta: szeptemberben átfogó vizsgálat kezdődik az állami oktatási intézményekben, melynek célja a nyelvi képzés átvilágítása. Miközben a nyelviskolákban általában 480 óra elég a középfokú nyelvvizsgához, a közoktatásban gyakran több mint 900 sem – idézte őt az mti.