Gazdaság

2017.08.20. 12:20

Változások előtt: kötelező minimumvizsgához kötnék a méhészkedést

Alaposan felhígult a méhésztársadalom, és túlzsúfoltak a méhlegelők. A hazai fogyasztás pedig kicsi.

B. Kiss László

A méhészetban az az elmúlt tíz évben nagyon sok új szereplő lépett piacra, a nem megfelelően képzett méhészek pedig gyakran azzal sincsenek tisztában, hogyan kell megóvni a méhcsaládokat a kártevőktől. Ráadásul a többiek munkáját és megélhetését is veszélyeztetik azzal, hogy tudtukon kívül fertőzéseket és betegségeket adnak tovább a szomszéd méhcsaládoknak. A szakma szerint ezen változtatni kell. Ezen is.

A legvalószínűbb, hogy kötelező minimumvizsgához kötik majd a méhészkedést, ahol méhegészségügyi és jogszabályi ismeretekről kell számot adniuk a leendő szereplőknek. Erre leghamarabb ősszel kerülhet sor, mondta el a minap az egyik gazdasági hetilapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szervezet tavasz óta tárgyal a kérdésről a Földművelésügyi Minisztériummal. (A tárca - 2004 óta immár negyedszer - 2016-ban indította el a 2019-ben kifutó Magyar Méhészeti Nemzeti Programot, ennek célja, hogy javítsa az ágazat versenyképességét, a legnagyobb összeget a különböző betegségek megelőzését célzó intézkedésekre lehet fordítani.)

A képen Antal István látható. A fehérvári méhész szerint alacsony a méz felvásárlási ára. Ennek az oka, hogy jó a méztermés: kedvezett az időjárás, egy-egy méhcsalád az átlagosnál többet gyűjtött

Az elnök törekszik arra, hogy maga a vizsga ingyenes legyen. Az arra jelentkezőknek várhatóan egy rövid tesztet kell majd kitölteniük. Egy OKJ-s méhésztanfolyam nagyjából 200 ezer forintba kerül, de annak elvégzése a tervek szerint nem előfeltétele a vizsgának. Szakmailag mindenesetre ajánlott. Még egy fontos döntés várható az ősszel, leghamarabb akkor kerülhet napirendre a hártyásszárnyúakat veszélyeztető neonikotinoid vegyszerek betiltása. A laboratóriumi vizsgálatok után a kockázatot immár szabadföldi kutatásokkal is igazolták.

A rendkívül zord tél és az ázsiai méhatka, más néven varroa atka miatt a méhcsaládok 30-40 százaléka elpusztult idén márciusig - mondta Bross Péter. Az ázsiai méhatka elleni védekezést az EU is támogatja, ám nincsenek olyan szerek, amelyekkel hatékonyan el lehetne pusztítani az élősködőt.

Magyarországon nagyjából 20 ezren foglalkoznak méhészettel, a méhcsaládok száma 1,2 millió körül van. Az évente előállított 20-30 ezer tonna hazai méz az EU teljes termelésének 10 százalékát adja. Méhészeink a megtermelt méz kétharmadát külföldön, az EU-ban értékesítik. A statisztikák szerint a magyarok évente 0,7 kilogramm mézet esznek, ami jócskán elmarad az egy kilogramm feletti európai átlagtól.

A méhsűrűség nálunk a legnagyobb az Európai Unióban, ami nem egy problémát rejt magában. Túlzsúfoltak a méhlegelők, ami a méz mennyiségét kedvezőtlenül befolyásolja.

Továbbá méhegészségügyi gondok is származnak belőle - mondták el lapunknak Fejér megyei méhészek. Annak dacára vannak egyébként ilyen számosan a méhek, illetve a méhészek, hogy a méhészkedés nem kis beruházást igényel. A beszélgetés során a Kínából származó mézek is szóba kerültek, amit a méhészek csak méznek nevezett édesítőszernek neveztek, és állították: az a méz, olyan mint a kannás bor. Míg ez utóbbi szőlőt, az előbbi méhet nem látott...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!