Ház a tónál- 35 éves a Gébárti Kézművesek Háza

- Még nem volt ránk törvény, már megalakultunk, egy bankszámla kötött össze bennünket, meg a nagy akarat, kedv és a határozott elképzelések - mondta a Skrabut Éva, a 35. életévét betöltő Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, amikor leültünk, hogy csokorba szedjük a kezdet történetének szálait. - A hetvenes években országos mozgalom tűzte zászlajára azt, hogy túl kell lépni a népművészet vitrinkultúra jellegén, ugyanis jól látszott, ha meg akarjuk tartani a népi értékeket, közösségi formát választva vissza kell tanítani a mesterségeket, legyen az fa, bőr, kovács, textil, kerámia, fazekasság szakág. Hiszen csak akkor marad fenn, ha a mának szól.

A külső-belső tér faanyagát 750 ezer forintért kapták meg 35 évvel ezelőtt

A csíra a Fiatal Népművészek Stúdiója lett, amelynek tagja volt többek között Bereczky Csaba, aki keszthelyi fafaragóként akkor még Veszprém megyét erősítette.

- Három alkotóházat is volt módom építeni, a tokajit, a velemit és a gébártit - mondja a népművészet mestere, hozzátéve, a Zalaegerszeg határában helyet talált alkotóház előképének a ma már nem működő velemit tekinthetjük. - A nagy lendület sok közösséget hozott létre, ma már csak a mi házunk működik.

A folyamatosság záloga Prokné Tirner Gyöngyi, aki a megyei művelődési intézményrendszer több lépcsőjét megjárva találta meg a helyét Gébárton.

Prokné Tirner Gyöngyi, az alkotóház vezetője, Bereczky Csaba fafaragó, az egyesület elnökségi tagja és Skrabut Éva, az egyesület elnöke a festői környezetben épült, s hamarosan bővülő gébárti épület előtti téren a 35 éves jubileumi tárlat plakátja mellett Fotó: Katona Tibor

- Évától vettem át a stafétabotot és ráadásként kaptam hozzá egy kolompot is 2009-ben, a fiókban őrzöm, néha elő is kerül, hogy tudjam, kolompolni, azaz folytatni kell.

A népművészet, a népi mesterségek és a tárgyalkotó kultúra iránti elkötelezettség tehát a nyolcvanas évekre sűrűsödött össze úgy, hogy meglett az akarat, az elszántság arra, hogy az elévülhetetlen érdemeket szerzett Népművelési Intézet támogatásával, Péterfy László szobrász hathatós részvételével, Makovecz Imre odafigyelésével létrejöjjön a tokaji, majd velemi fafaragó tábor, s azután Székesfehérváron 1981 őszén megalakuljon az Országos Népművészeti Egyesület.

Széles körű összefogással épült fel 1982-ben

A teoretikusok közt ott volt Bánszky Pál, Kerékgyártó István, később Samu Géza, Petrás Anna, Karsai Zsigmond, Fekete György. Idehaza pedig Vadvári Tibor, az egyik akkori városi vezető állt a zalaiak elképzelései mögé. Olyannyira, hogy az ötven fővel alakult Zala Megyei Népművészeti Egyesületet a megye építőipari cégei, a város intézményei, iskolák önzetlenül, önkéntes munkával segítették a lakóhelyük létrehozásában.

A belső udvari szárny műhelyeire látunk

A kanizsai erdészet például első osztályú borovi fenyő faanyagot küldött.

- A csillagok szerencsés együttállásának köszönhető, hogy a három építész, Baránka József, Jankovics Tibor és Pelényi Gyula itt a város területén a tó mellé megtervezhette az ipszilon alakú alkotóházat, aminek még nem volt kész a teteje, már szövőtábort tartottunk benne - mesélte Skrabut Éva.

Az Egyesület példa volt arra, hogy a tárgyalkotó népi mesterek együtt új minőséget hoznak létre. 1990-ben végül önálló jogi személyiségű szervezetté váltak, 1998-ban pedig megkapták a Kiemelkedően közhasznú civil szervezet besorolást. Jelenlegi taglétszámuk 270 fő, köztük a mesterségek művelőinek mindahánya megtalálható.

Hosszú évek munkája nyomán megteremtődtek az önálló kézműves műhelyek feltételei, ahol jól felszerelt körülmények között történik az oktatás a fazekas-, fafaragó-, szövő-, textiles- és kovácsműhelyekben.

A gébárti alkotóház nyaranta öt-hat szaktáborral, év közben pedig népművészeti tanácskozással népesül be. Felvételünk 1993 júliusában készült. Hátul középen hosszú hajjal Skrabut Éva, az egyesület és az alkotóház megépítésének motorja Fotó: ZH

- Az egyesület szakmai bázisa a ház működésének, ekképp kölcsönösen erősíti egymást a ház és az egyesület, azzal együtt, hogy mégsem mosható össze a tevékenységük - jelezte Tirner Gyöngyi.

A Kézművesek Háza, amely városi fenntartású, regionális működésű, példás együttműködést bonyolít a 35 éves civil szervezettel, amelyet önkormányzati, testületi dokumentumok szavatolnak. Az egyesület 35 éve a Kézművesek Házában bonyolítja le képzési tevékenységét.

Nyári alkotótáboraikban, valamennyi szakágban oktatnak és tanulnak: gyapjú- és vászonszövés, nemezelés, hímzés, viseletkészítés, csipkekészítés, népi játék - népi ékszer készítés, kosárfonás, gyékénykötés, csuhéfeldolgozás, fazekasság, bőrtárgykészítés, fa-, csont-, szarufaragás és díszítés, a sor még folytatható.

A zalai népi iparművészeket segítették a tárgyak zsűrizésének megszervezésével, a szakképzések felkarolásával, amelyet a kamarával karöltve végeznek, valamint a Hagyományok Háza programjaihoz is kapcsolódnak. Csak egy példa az elismertségükre: a Mesterségek Ünnepén a budai várban a zalai egyesületé a legnagyobb placc, hiszen nekik van a legtöbb megmutatnivalójuk.

Szép élmények?

Az egyesület zászlaja a budai várbeli Mesterségek Ünnepén

- Lenyűgöző, hogy a Stiller-család tagjai mind itt alkotnak, s ma már az unokáikat hozzák - mondta a maga élményét Éva, amihez Csaba azt teszi hozzá, ez a ház, ez a csapat az élete, Gyöngyi pedig a világ egyik legszebb munkahelyére érkezhet nap mint nap.

A hét végén a VMK-ban és Gébárton is várják az ünneplőket és barátokat