Önkormányzati képviselőt tényleg lehallgathatnak

Az eddig titkos kormányhatározatok alapján lehetősége van a titkosszolgálatnak akár lehallgatni is önkormányzati képviselőket is. Ez 2008. márciusa előtt nem fordulhatott elő.

A most botrányt okozó kormányrendelet még 1998-ban a Horn-kormány készítette, nem sokkal a vereségüket hozó választás előtt. A rendelet egyenként felsorolja azokat az állami intézményeket, állami illetve magánkézben lévő vállalatokat, amelyeket a nemzetbiztonsági szakszolgálatok védenek. Ezt a kormányhatározat szerint "nyílt és titkos információgyűjtés eszközei és módszerei alkalmazásával látja el". Az 1998-as kormányhatározatot és annak összes módosítását pdf formátumban letöltheti a Fidesz honlapjáról.

A rendeletet 1998 óta háromszor módosították: 2004-ben Medgyessy Péter, 2006-ban és 2008-ban pedig Gyurcsány Ferenc. Mindhárom módosítás a védett (vagyis megfigyelt) intézmények felsorolását érintette. Volt, amit kivettek, volt, amit hozzátettek a több mint 100 intézményt illetve céget felsoroló listához. 2004-ben teljesen újra írták a listát, Gyurcsány két alkalommal csak hozzátett újabb intézményeket.

A listán az eredeti kormányrendelet kiadásakor már szerepeltek "a fővárosi és megyei önkormányzatok hivatalai" is (1./g pont). Ezek 2004-ben lekerültek a listáról. Idén márciusban viszont bekerültek többek között "a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzatok" (1.26 pont).

Fontos különbség, hogy a 2008-as kiegészítésben az "önkormányzatok" szó szerepel. A korábbi, 1998-2004 közötti listán viszont "önkormányzatok hivatalai" állt. Az "önkormányzatok" jóval tágabb fogalom, bele tartoznak a megválasztott képviselők is, éppen ezt kifogásolja a Fidesz is. Az "önkormányzatok hivatalai" viszont az önkormányzatok adminisztratív intézményeit jelenti, vagyis nem tartoznak bele a választott képviselők.

Így nem igaz Szilvásy György azon állítása, hogy az Orbán-kormány idején is hatályos határozatban ugyanaz állt, mint a 2008 márciusában kibővített listán.

Ugyanígy a kormányhatározat az Országházat, az Országgyűlési Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalát nevezi meg védendő intézményekként, ám nem szól magáról az Országgyűlésről. Ez azt jelenti, hogy míg városok vagy budapesti kerületek képviselőit megfigyelhetik a nemzetbiztonsági szakszolgálatok, addig a parlamenti képviselőket már nem.

Ugyanakkor a kormányhatározat azt is kiköti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak megállapodást kell kötniük az "együttműködés részletes szabályairól és a védendő létesítmények körének részletes meghatározásáról". Vagyis elvben a megfigyelt intézmények vezetőinek is együtt kell működniük a megfigyelőkkel, ám ennek módját nem részletezi a kormányhatározat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!