Lee Spievack: 69 éves test,  két éves ujjbegy © AP

A hihetetlennek hangzó történet alapját az úgynevezett extracelluláris mátrix adja, amelynek regenerációs hatásáról 2005-ben értesült a nagyközönség. A híradások szerint az amerikai Lee Spievack egy modellrepülőgép propellerével vágta le ujjának felső ujjpercét. Testvére, Alan Spievack orvoskutató egy különleges port küldött neki, amit a sebre kellett szórnia - ennek hatására az ujj bőrrel, véredényekkel és körömmel együtt négy hét alatt visszanőtt. A CBS cikkében megszólaltatott Dr. Steven Badylak, a Pittsburgh-i Egyetem részeként működő IRM regenerációs orvostudományi intézet szakértője szerint a por a disznók húgyhólyagjából kinyert extracelluláris mátrix (ECM), amelyben kollagén és egyéb anyagok találhatóak, disznósejtek nélkül.

A fehérjék és kötőszövetek keverékéből álló ECM-et a regenerációs orvostudomány egyik csodájának és alapvető elemének tartják: Badylak szerint a test minden szövetében vannak regenerációra képes sejtek, tehát elméletileg össze lehet gyűjteni ezeket és rá lehet venni ezeket a növekedésre. Szerinte az extracelluláris mátrix bevonzza ezeket az őssejteket, növekedésre készteti őket és mindeközben utasítja is ezeket, hogy melyik mivé váljon - izommá, ideggé, esetleg véredénnyé - így véleménye szerint elméletben akár teljes végtagokat is vissza lehet növeszteni.

Gyógyulás előtt © AP

Hasonlóan fantáziadús ötlet fogant meg a Wake Forest Egyetemen tanító Dr. Anthony Atala fejében is, aki elmondása szerint olyan testrészeket és szöveteket alkot, amelyeket utólag páciensekbe lehet visszaültetni, bár megjegyzi, sokszor tudományos fantasztikumnak tűnik, hogy a szövetekben lévő, regenerációra képes sejteket újra működésbe lehetne hozni. Az is hihetetlenül hangzik, hogy az emberi szívet is elő lehetne állítani ilyen módon - pedig szerinte a sejteknek minden genetikai információ a birtokukban van szövetek növesztéséhez. A CBS szerint Dr. Atala megoldását végeznek klinikai tesztet a philadelphiai Thomas Jefferson kórházban Dr. Patrick Shenot vezetése alatt, aki a páciens saját sejtjeiből készített szervvel végez húgyhólyag-transzplantációt. A páciens sejtjeit egy laborban tenyésztették, majd az emberi szervezetben lebomlani képes, húgyhólyag alakú állványzatra helyezték ezeket. Nyolc hét elteltével az állványzaton több milliónyi újranőtt sejt volt. Ezt helyezik bele a páciensbe, ennek lebomlása után pedig várhatóan egy új és működőképes szerv maradhat a szervezetben.

Gyógyulás után © AP

A regenerációba érthető módon az amerikai hadsereg veti a legnagyobb hitet, támasztja ezt alá az MTI híradása is. A hadsereg a háborús amputált veteránok elvesztett ujjait akarja első körben visszahozni az extracelluláris mátrixot érintő megoldással: a 250 millió dolláros "helyreállító" programban pedig nemcsak az említett egyetemek vesznek részt, hanem a New Jersey-i Rutgers Egyetem és a Clevelandi Klinika is: ezek összessége alkotja a Fegyveres Erők Regeneratív Orvoslási Intézetét.

A tesztelt megoldások a gyakorlatban is jócskán túlmutatnak az ujjvisszanövesztésen: Németországban a megégett beteg saját sejtjeit sprézik az égett felületre, így jelezve a bőrnek, hogy növekedési folyamatot kell indítania. Badylak eközben nyelőcső alakú mátrixanyagot szeretne gégerákos páciensekbe ültetni, azt remélve, hogy ezen anyag révén a szervezet újra tudja majd formálni a nyelőcső szövetét. A pittsburghi egyetemen olyan páciens is van, aki saját őssejtjeit injektáltatja vissza saját szívébe, hogy megszabaduljon szívrohama során szerzett szövetkárosodásaitól.


Kevésbé hangzik azonban már optimistán Dr. Badylak a Denver Post-nak adott válaszai során: szerinte az ujjukat vesztett katonáknak gyakorlatilag "már nincs mást megpróbálniuk, nincs is mit veszteniük", az egész technológia megalapozatlan még a bevetésre, ugyanis még a regeneratív orvoslással foglalkozók sem tudják száz százalékosan, mi is történt Lee Spivack szervezetében a gyógyulás során. "Igazából nem vagyunk annyira okosak, hogy tudjuk, hogyan lehet visszanöveszteni egy ujjat. Arra talán képesek vagyunk, hogy a mechanizmus darabjait egy helyre hozzuk, aztán meglátjuk, hogy reagál erre a természet. Nem látjuk át, hogyan működik mindez", nyilatkozta a regenerációkutató, aki a Pentagon által támogatott külön projektben a regeneratív képességeket felmutató állatok, többek között a szalamandra képességeit is vizsgálja.

Szerkesztőségünk a témával kapcsolatban megkereste a kaposvári őssejtkutató laboratóriumot. Dr. Seffer Tibor, az intézmény ügyvezetője szerint a híradás megkérdőjelezhető, bár elméletileg fennáll a szervek visszanövesztésének lehetősége. Nem hangzik azonban szerinte hitelesnek a történetben szereplő ECM-tartalmú porított matéria, szerinte ugyanis a porban genetikailag kódolt, az ujj visszanövesztésére alkalmazható anyagot nem lehet tárolni. A laboratóriumi körülmények között tartósított genetikai anyagot folyékony nitrogénben tartósítják, amelyet nem lehet közvetlenül a bőrfelületnek kitenni. Az ilyen anyagok felolvasztása során természetesen fordulhatnak elő veszteségek, de 50-70 százalékos túlélésre mindenféleképpen van esély, a köldökzsinórból kinyert őssejtek pedig elméletileg 20-30 évig is kibírhatják a megfelelő tartósítás mellett. Kérdésünkre, hogy a labor mennyire foglalkozik őssejt-alapú gyógyítással, Dr. Seffer Tibor elmondta: emberi kísérletek az EU-engedélyeztetések hiányában nem, állatkísérletek viszont zajlanak hazánkban.

Módis László, a debreceni Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet tanszékvezetője szerint a különböző sajtótermékekben gyakran jelennek meg tudományosan meg nem alapozott, félrevezető információk - ilyennek tartja a CBS híradását is, közölte kérdésünkre. Véleménye szerint végtag, illetve végtagrész "visszanövesztése" elvileg lehetetlen emberben és kifejlett gerincesekben, míg reimplantáció (azaz "visszavarrás") hazánkban is régóta folyik már.

A felvetett teóriákkal kapcsolatban megjegyezte: az égési sérülések gyógyítását egyébként sem tartja problémásnak, hiszen csaknem mindegyikre tudnak megoldást: az általában bőrgyógyászati klinikákon vagy osztályokon belül különböző, szakemberekből álló csoportok erre szakosodtak. A gégerákos esettel kapcsolatban azonban szkeptikus, a "rák-gyógyszerek" propagandáját pénzcsinálásra épülő, a hiszékeny betegek életét követelő félrevezető tevékenységnek tartja: a különböző ráktípusok kezelésére a kemoterápiás protokollokat, sugárterápiás módszereket és sebészeti megoldásokat tartja a legbiztosabb megoldásoknak.

A debreceni intézetben jelenleg két irányban folynak extracelluláris mátrixot érintő kutatások. A porcszövetet érintő kutatások esetében a fejlődés során bekövetkező változásokat vizsgálják sejttenyészetben, illetve a Dr. Hangody László által kifejlesztett, széles nemzetközi elfogadottsággal rendelkező ízületi felszín pótlására alkalmas módszert, az úgynevezett Mozaikplasztikát kutatják, illetve állatkísérletben vizsgálják az ECM szerepét fejlődő központi idegrendszerben. A gyakorlatban is hasznosult és hasznosuló eredmények a Mozaikplasztika fejlesztésére irányulnak.

A témával kapcsolatos kérdéseinket az ACell Inc. cégnek is feltettük, amelynek alapítója Dr. Alan Spievack, tudományos konzultánsa pedig Dr. Steven Badylak, megkeresésünkre azonban mindeddig semmilyen válasz nem érkezett.